Miért nem árul online a balatoni gasztro

Schmutz Ádám (PhD-hallgató, Pannon Egyetem) lektorált tanulmánya a Turizmus Bulletin XXV. évfolyam 4. számában (2025) jelent meg, DOI: 10.14267/TURBULL.2025v25n4.3. A tanulmány 73 balatoni gasztroturisztikai mikrovállalkozás digitális viselkedését vizsgálja háromlépcsős, vegyes módszertannal: automatizált adatgyűjtés (Google Maps), strukturált weboldal-elemzés, valamint valós értékesítési interakciók elemzése egy startup értékesítési csapatán keresztül – feltárva a torzítatlan, spontán vállalkozói reakciókat. A fő megállapítás a „képesség–alkalmazás szakadék”: 92% fejlett digitális jelenléttel rendelkezik, ám csak 5,5% használ teljes körű online értékesítést (17:1 arány). A nyugat-európai ~30%-os és a hazai városi 23%-os átlaggal szemben a balatoni 5,5% egy vidéki strukturális jelenségre utal. A tanulmány a TOE (Technology–Organization–Environment) keretrendszert alkalmazza, és öt elutasítási mintázatot azonosít (szezonalitás, a személyes kapcsolat elsőbbsége, működési rugalmasság, alternatív bevételi modellek, általános digitális szkepticizmus). A fő tanulság: a digitális alkalmazás akadálya nem a kompetencia hiánya, hanem a kontextushoz kötött döntési logika – a vállalkozások tudatosan választják szét a marketinget és az értékesítést („digitális front, analóg háttér”). A témáról a turizmus.com is beszámolt (Miskolczi Márk, 2026. február 5.).